A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint.
A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
A hétfő délutáni határidőig több mint ötven úgynevezett kapcsolódó módosító indítványt nyújtottak be a képviselők az új alaptörvény tervezetéhez. A legtöbbet, harmincat Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője (a kormánypártok képviselői közül csak a két frakcióvezető nyújthat be módosító indítványt, mert a többiek mind előterjesztők), a független Szili Katalin 21 ponton javasol módosítást. A módosító indítványokról jövő hétfőn szavaz a parlament.
A kapcsolódó módosítók többsége technikai jellegű, illetve nyelvhelyességi hibákat javít ki az alaptörvény tervezetében, de van köztük néhány, amely nagy jelentőséggel bírhat a későbbiekben. Ezek közé tartozik egy Lázár által benyújtott javaslat, amely ugyan csak egyetlen betűt változtat meg, mégis tovább szűkíti az Alkotmánybíróság (Ab) pénzügyekben tavaly november óta amúgy is korlátozott jogosítványait.
A kormánypártok korábban úgy módosították az alaptörvény-tervezetet, hogy az Ab csak akkor bírálhasson felül adó- és költségvetést érintő törvényeket, ha az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 50 százaléka alá csökken (jelenleg 80 százalék körül van). Ez a korlátozás nem terjedt ki a bírói ítéletek alkotmányossági felülvizsgálatára, vagyis egy hatósági, majd bírósági eljárás után egyedi adóügyekben is lehetett volna az Ab-hoz fordulni. Ezt a lehetőséget zárná ki Lázár indítványa.
Az államfő kezében az MNB-elnök
Ugyancsak Lázár javaslatára változhat meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének és alelnökeinek kinevezése. Az eredeti szöveg szerint az MNB-elnököt a miniszterelnök javaslatára nevezte volna ki a köztársasági elnök, a módosító azonban közvetlenül az államfő kezébe adja ezt a jogot. Az eredeti változat szerint az alelnököket az MNB-elnök maga választotta volna, a módosító javaslat azonban ennek jogát is a köztársasági elnöknek adná.
Egy másik javaslat szerint kétharmados törvénnyel kellene létrehozni az adatvédelmi biztos helyébe lépő adatvédelmi hatóságot. Az eredeti tervezetből teljesen hiányzott a helyi népszavazás intézménye, Lázár egyik javaslata ezt is pótolná. Már egy korábbi módosító indítvány rögzítette, hogy bírónak csak 30. életévét betöltött embert lehet kinevezni. Lázár egyik kapcsolódó módosító indítványa ehhez még hozzátenné a felső korhatárt is: a bírók szolgálati jogviszonya e szerint legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (jelenleg 62 év, de hamarosan fokozatosan 65-re emelkedik) állhat fenn.
Az alaptörvénybe foglalná Lázár a génmódosított növények és állatok termesztésének és tenyésztésének tilalmát is. Az egészséghez való jogról szóló részt ennek érdekében kiegészítené azzal, hogy ennek érvényesülését Magyarország egyebek mellett “természetes, génmódosításmentes, egészséges élelmiszerekkel és tiszta ivóvízzel” segíti elő. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető pedig azt szeretné elérni, hogy a tanítás szabadsága ne legyen korlátlan, azt csak a törvényben meghatározott keretek között lehessen gyakorolni.
http://www.napi-hirek.hu/hirek/tartalom/egybetus-modositoval-szukitene-tovabb-az-alkotmanybirosag-jogkoret-lazar/499104
